Futni mentem- nem...

 Kisebb csalódás számomra a Futni mentem film, pedig a sors meg akart menteni tőle. Ugyanis én kürölbelül három embernél is bepróbálkoztam, hogy menjünk, nézzük meg együtt a moziban, és próbálkoztam mindenféle nyomásgyakorlással, mint hogy vásárolunk utána, vagy hogy eszünk a cukrászdában egy jó szilvalekváros gőzgombócot, vagy hogy ellátogatunk a kedvenc nápolyi pizzázónkba, de nem, senki nem állt kötélnek, mert hogy tél van, meg hideg, meg uhh...

Felkerült a film a netflixre, és azon kaptam magamat, hogy unom. Erőltetettnek érzem a poénokat, és úgy általában nem gondolom, hogy botrányosan rossz film lenne, csak épp nem arról szól, amiről azt hittem, hogy szólni fog. 

Úgy értem, a futásról. 

Meg hogy a futás által megváltozik valaki élete, rájön pár fontos dologra, szenved egy sort - és nem csak poénból-, de aztán jó lesz, és valahogy arra gondoltam, hogy egy teljesen elhidegült család egymásra találásáról fog szólni. 

Én naivan azt hittem, hogy motiválni fog a film arra, hogy megmozduljak. Hogy "hahó, nem csak az ágyon kellene tespedned, lökd már ki azt a fél tégla könyvet a kezedből, és mozdulj már meg, mert hogy utána jó lesz neked. " 

De nem, semmi ilyesmi nem volt. 

Megkockáztatom, hogy ebből egy közepesen érdekes napi sorozatot is lehetett volna gyártani, de manapság valahogy nem találják el a közhangulatot a napi sorozatokkal sem. ( Bár ha belegondolok, nem túl sok magyar gyártású sorozatot láttam. )

Szóval a lényeg, hogy a Futni mentem film, számomra egy lapos NEM volt. 

És azóta se futottam egyszer sem. 

( Ellenben híztam 3 kilót.) Úgyhogy rám fért volna a motiváció.